Doxa

Nem létezne a búváróra, ha nincs a Doxa, ez ilyen egyszerű. A sors furcsa fintora, hogy a magyar embernek nem a búváróra jut eszébe a név említésére, mi máshonnan ismerjük a Doxát. A második világháború előtt ugyanis a MÁV Doxa zsebórákkal látta el a vasutasokat, s azok pontossága miatt a név fogalom lett. A hatvanas-hetvenes években is lehetett ilyen órákat kapni az üzletekben, de akkor közel sem a búvárórákon volt a hangsúly. A Doxa annyi újdonságot adott a világnak, hogy csak a búvárórákat kiragadni vétek. A svájci Neuchâtel tartomány Le Locle nevű falujában született Georges Ducommun már egészen fiatal korában érdeklődött az órák iránt. Tizenkét évesen beállt órakészítő inasnak, s 1899-ben, nem egészen huszonegy éves korában pedig saját műhelyt hozott létre. Tervezett, épített, javított, az órás mesterség minden területén otthonosan mozgott. Lelkiismeretessége nem ismert határokat, az általa elkészített, javított órákat személyesen juttatta el a megrendelőkhöz. A siker nem maradt el. 1905-ben a belgiumi Liège-ben 1906-ban Milánóban szereztek aranyérmet az általa tervezett szerkezetek, amelyeket akkor már Európa-szerte ismertek. Ducommun rajongott az autókért, amint tehette, le locle-i házában garázst, mellé benzinkutat építtetett. Nem véletlen, hogy ő szabadalmaztatta 1908-ban a nyolcnapos órát, amely a zsebóráknál nagyobb tokban, fokozottan rezgésálló, hosszan járó szerkezetet hordott. 1911-ben kapta az első autógyári megrendelését, 1921-ben pedig a Bugattival is szerződést kötött, és onnantól a kor leghíresebb versenyautójába, a T35-ösbe is Doxa órát szereltek. 1910-ben Ducommun bejegyeztette a márkát, s akkorra neves zsebórái – nem kevés készült közülük különleges, óraütős werkkel – mellett vasúti és utazóórákat is készíteni kezdett. A Doxát addigra már mindenütt ismerték a világban, egy távol-keleti utazó megfigyelése szerint arrafelé – "sokan úgy vélték, hogy az óra neve Doxa, és nagyon meglepődtek, hogy az csak egy márka a sok közül". A cég ismertségét nagyban növelte, hogy az első világháborúban több hadseregnek is szállított különleges, fekete számlapos, porvédett karórákat – ne feledjük, ekkor még bőven a zsebóra volt a divat… A harmincas években már kivételes minőségű kronográfokat is készített a cég, ám Ducommun 1936-ban meghalt. A cég irányítását veje, Jacques Nardin vette át. Ha ismerős a név: ő volt az órás világban híres Ulysse Nardin fia. Az új tulajdonos még intenzívebb fejlesztéseket vitt véghez. 1944-ben megjelent a dátummutatós karóra, az 50-es években már visszaszámláló másodpercmutatós szerkezetű modell is létezett, 1956-ban pedig jött a Grafic – a Bauhaus letisztult stílusát követő, négyzet alakú tokba szerelt, naptárablakát 10.30-nál hordó klasszikus. Ma, amikor minden autóban van beépített óra, minden karóra dátumos, úgy látjuk, a csúcspont 1967-ben érkezett a cég történetében. Ekkor jelent meg a Doxa Sub 300T, a világ első, kereskedelmi forgalomban is árusított búvárórája, amelynek tervezésébe a híres kutatót, Jacques-Yves Cousteau-t is bevonták. Különlegessége volt a felszínre téréshez segítséget nyújtó, dekompressziós táblázattal ellátott, egy irányba tekerhető lünetta a számlap körül, a háromszáz méteres vízállóság, valamint a mély vizek gyér fényében jól leolvasható narancssárga számlap. Előtte nem, ma ezrével léteznek ilyen karórák. 1970-ben a Sub-koncepció továbbfejlesztése következett: a Doxa a Rolexszel karöltve feltalálta a héliumszelepet. A karóra szigetelése a vizet ugyan kint tartja, de hosszú lent tartózkodás során a sokkal kisebb molekulájú hélium gáz be tud szivárogni. Felszínre érkezés után a korai búvárórák sokszor egyszerűen ledobták az üvegüket – a héliumszelep ennek megelőzésére készült. A szóban forgó, úttörő óra a Doxa Sub 600T Conquistador volt. 1973-ban megjelent a Doxa Sub 250, amely továbbvitte a búváróra-tudományt – ez hordta először négy óránál a koronáját. Ám ekkor már dühöngött a kvarcóra-láz, a cég nehéz helyzetben találta magát. 1978-ban piacra került, s az új tulajdonos, az Aubrey & Frères S. A. erős csonkolásba kezdett. Ez a korszak egyvalamiről szólt – a túlélésről. Ám a vevők egy idő után felismerték, hogy a karóra több időmérő eszköznél, s a kilencvenes évekre már megint óriási rangja lett a klasszikus, svájci órának. 1997-ben a Doxa addigi óratok-beszállítója, a négy generáció óta az időmérő-üzletágban működő Jenny család vette át az irányítást. Átstrukturálták a vállalatot, új irányelveket szabtak, működésüknek köszönhetően a Doxa csillaga ma fényesebben ragyog, mint valaha. Sokak által vágyott, különleges minőségű, megjelenésű és hírnevű modellek fémjelzik ma a márkát: a 2002-ben megjelent, az eredeti előtt tisztelgő új Sub 300T; az 5000(!) méterig vízálló Doxa Sub 5000T Professional Edition, a kis szériában készülő, kivételesen igényes Doxa Chateau des Montes, valamint a 2009-ben megjelent Doxa Ultraspeed Edition.
1-12 a 96 találatból
megjelenítve
Részletes kereső
Növekvő irány beállítása
Rács Lista
Oldal:
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5